Jeles ünnepek

KÖZELGŐ ÜNNEPEK

Május 1. – A tavasz és a munka ünnepe

A modern Oroszországban május 1-jét a tavasz és a munka ünnepeként tartják számon. Május 1-jét a világ számos országában más-más néven ünneplik, de mindenhol a munka témájához kapcsolódik ez a dátum. Május elseje a mai modern formájában a XIX. század közepén alakult ki a munkásmozgalomban, amely egyik fő követelésként a nyolcórás munkanap bevezetését tűzte ki. A Szovjetunióban a munkások nemzetközi szolidaritásának napja volt, amelyet felvonulásokkal ünnepeltek. A posztszovjet Oroszországban május 1-je továbbra is munkaszüneti nap. Oroszországban 1992 óta ezt a dátumot "a tavasz és a munka ünnepének" nevezik. A 2000-es évek elején úgy döntöttek, hogy csökkentik az ünnepnapok számát: az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve csak május 1-jét rögzítette szabadnapként. Május 1. előestéjén a kiválasztott orosz állampolgárok megkapják a Munka Hőse címet. Moszkvában és más városokban tüntetések, nyilvános fesztiválok, vásárok, autós- és motoros rallyk, fesztiválok és egyéb rendezvények zajlanak.

Május 5. - Ortodox Húsvét

Május 5-én ünneplik az ortodox hívők a Húsvétot, Krisztus feltámadását, a legrégebbi keresztény ünnepet. Ez a legfontosabb ortodox ünnep, az "ünnepek ünnepe", amely Krisztus feltámadását és az emberiség bűnből való megváltását jelzi. A Húsvét az életnek a halál feletti győzelmét szimbolizálja. Az ortodox Húsvét, akárcsak a Karácsony, nem esik egybe a nyugati keresztény Húsvéttal. Éjjel 12 órakor kezdődik a templomokban a húsvéti hajnali mise. A papok és a hívek gyertyákat gyújtanak, később pedig éneklés kezdődik az oltárnál. Ezután körmenetet tartanak a templom körül, amely szimbolizálja az egyház körmenetét a Megváltó felé. Az ortodox Húsvét minden fő attribútuma megtalálható az ünnepi asztalon: tojás, kalács, pászha (túrós massza cukorral, mézzel és vajjal).
A Húsvétot megelőzi a nagyböjt. Ahogy maga az ünnep időpontja, úgy a nagyböjt kezdetének napja is minden évben változik. A nagyböjt 48 napig tart. A böjt alatt nem ehető semmilyen hús- és tejtermék, gyorséttermi ételek, csokoládé, sütemények, és korlátozni kell az intenzív ízű - túl sós, édes és fűszeres - ételeket. A nagyböjt értelme mindenekelőtt a test és a lélek megtisztulása.

ÁLLAMI ÜNNEPEK

Január 1-8.: Újévi ünnepi hét

Az orosz újévi-karácsonyi ünnepkör december 31-én kezdődik a fenyőfa díszítésével és több, mint egy hétig tart.

Január 7.: Ortodox Karácsony

A 20. század elején az orosz ortodox egyház nem állt át a Gergely-naptárra, így a Julianus-naptár szerint tartják a Karácsonyt.

Február 23.: "Anyaország Védőinek Napja"

A háborús hősök és a katonai dicsőség napja volt a Szovjetunióban. Ma már egyre inkább a férfiak napjaként ünneplik.

Március 8.: Nemzetközi Nőnap

A nőnap Oroszországban állami ünnep, munkaszüneti nap.

Május 1.: Munka és Tavasz Ünnepe

A Szovjetunióban a dolgozók ünnepe volt, melyet felvonulásokkal ünnepeltek. A posztszovjet Oroszországban is állami ünnep maradt.

Május 9.: Győzelem Napja

Az oroszok ezen a napon a II. világháborúban a németek felett aratott győzelmet ünneplik. Berlini idő szerint május 8-án, késő este történt meg a fegyverletétel, de moszkvai idő szerint ez már május 9. volt. Ezen a napon hatalmas katonai parádékat, tiszteletadást tartanak és a háborús veteránokat köszöntik.

Június 12.: Függetlenség Napja, Oroszország Napja

1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták a hatalmi ágak szétválasztását (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat engedtek a Szovjetunióból való kiválásnak. A függetlenség napját 1992 óta tartják.

November 4.: Nemzeti Egység Napja

A legfiatalabb oroszországi ünnep, 2005 óta ünneplik, az 1612-es Minyin és Pozsarszkij által vezetett sikeres felkelés tiszteletére. Ennek az ünnepnek a bevezetése az orosz történelem 1917. előtti korszaka iránti tisztelet kifejezése.

JELES ÜNNEPKÖRÖK

Mászlenyica

A Mászlenyica egy ősi, keleti szláv ünnep, amely a keresztény hitre való áttérés után is fennmaradt. A húsvéti nagyböjt előtti utolsó héten, a húsvét előtti 8. héten tartják, mozgóünnep. Ez egyfajta mulatságos búcsúztatása a télnek, amely a közeli felmelegedést, a természet megújulását és a tavaszt idézi, hasonló a mi farsangunkhoz. A maszlenyica hagyományos étele a blini (palacsinta), amit szokás szerint vajjal, kaviárral, gombával, lekvárral vagy tejföllel fogyasztanak.

Ortodox Húsvét

A legfontosabb pravoszláv ünnep, „az ünnepek ünnepe”, Krisztus feltámadásának, az emberiség megváltásának emlékére. Az ortodox Húsvét, akárcsak a Karácsony, nem esik egybe a nyugati keresztény Húsvéttal. Elmaradhatatlan étel a kulics, ami egy mázzal bevont, édes kalácsfajta, melyet szokás megszentelni. Sok helyen paszhát is készítenek, az édes túrókészítményt dióval, mandulával, mazsolával ízesítik. Fontos húsvéti hagyomány a tojásfestés.

EMLÉKNAPOK ÉS SZAKMÁK ÜNNEPEI

Oroszországban számtalan szakmának és eseménynek van emléknapja, ebből – a teljesség igénye nélkül – emeltünk ki néhányat.

Január 13.: Az Orosz Sajtó Napja

1703-ban Nagy Péter cár alapította a Vedomosztyi c. újságot, mely az első nyomtatott újság volt Oroszországban.

Január 25.: Tatjána-nap, Oroszországi Diáknap

1755-ben ezen a napon alapították a Moszkvai Egyetemet.

Február 8.: Az Orosz Tudomány Napja

Ezt az ünnepet először az Orosz Tudományos Akadémia 275. évfordulója alkalmából ünnepelték, 1999-ben.

Február 10.: Diplomaták Napja

Február 10-én Oroszországban a diplomatákat ünneplik. Az ünnepet 2002-ben hozták létre.

Február 9.: A Légi Közlekedésben Dolgozók Napja

1923-ban ezen a napon hozták létre a légiflottát.

Március 25.: Orosz Kulturális Dolgozók Napja

A kreatív szakmák képviselőinek, művészeknek, valamint a kulturális örökség őrzőinek és népszerűsítőinek szakmai ünnepe 2007 óta.

Április 12.: Az Űrhajózás Napja

1961-ben ezen a napon Jurij Gagarin helyi idő szerint reggel 9:07-kor a Vosztok–1 űrhajó a katonai R–7 „Szemjorka” interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Vosztok–K rakétával elstartolt a tyuratami Bajkonur Űrközpontból, majd röviddel később Föld körüli pályára állt utasával.

Május 24.: A Szláv Írásbeliség és Kultúra Napja

Szent Cirill és Szent Metód Napja. Hasonló ünnepségeket számos más szláv országban is tartanak.

Május 25.: Filológusok Napja

Ez az ünnep összehozza a nyelvészeket, irodalomkritikusokat, nyelv- és irodalomtanárokat és oktatókat, könyvtárosokat, fordítókat-filológusokat és mindenkit, aki filológiai végzettséggel rendelkezik.

Június 1.: A Gyermekek Védelmének Nemzetközi Napja

Ezen a napon felhívják a figyelmet azon problémákra, melyekkel a gyermekeknek világszerte meg kell küzdeniük.

Június 6.: Puskin-nap és az Orosz Nyelv Napja

1799-ben ezen a napon született Alekszandr Szergejevics Puskin.

Június 22.: Az Emlékezés és a Bánat Napja

1941-ben ezen a napon támadta meg Hitler a Szovjetuniót (Barbarossa-hadművelet).

Július 8.: A Család, a Szeretet és a Hűség Napja

Az orosz ortodox egyházban Szent Péter és Szent Fevrónia (a család és a házasság pártfogói) emléknapja.

Augusztus első vasárnapja: Vasutas-nap

Szakmai ünnep, amely a vasutasok szakmai érdemeit és a szakma eredményeit ünnepli. A Vasúti Napot először az Orosz Birodalom vasúti minisztere, Mihail Hilkov herceg határozta meg. A vasutasok első szakmai ünnepe volt, nemcsak az Orosz Birodalomban, hanem Európában is.